Klasszikusok újratöltve

Becsület szavamra mondom, hogy a fejemben már megírtam egy csomó posztot, és a sütéssel sem hagytam fel, csak egy kicsit elkapott az élet sűrűje, és leírni már nem nagyon jutottam a fejemben gyűlő irományokat…na de majd most! Egyből egy klasszikussal kezdeném…újra…a sort. Kicsit több mint egy hónapja megsütöttem életem első Dobos tortáját. Ehhez két dolgot … Continue reading

Spontán Cointreau-s csokis bonbon

Pár hete nyertem egy doboz csokicsészét egy receptötlet versenyen, amit egy nagyon jófej cukrásztanonc társ írt ki a saját blogján, a Levendula és Csokoládén. Zseniális érzéke van a csajnak a csokihoz, a blogposztoktól meg rendszeresen beindul a nyálképződésem…és a fotók sem akármilyenek… Szóval, nyertem egy doboz csokicsészét (és becsszó, még csak nem is volt megbundázva…), … Continue reading

Megszöksz-vagy-megsütsz süti céklával

Kicsinek nagyon válogatós voltam. Alig ettem meg valamit – mármint abból, amiről azt gondoltam, hogy nem szeretem. Még Anyut is szembeköptem a főzelékkel (1 évesen) – és csodák csodája még mindig szeret…ez a csodálatos az anyukákban! Cserébe másból ettem jó sokat. Azóta már nagyjából túljutottam ezen a rossz szokásomon, de akad még olyan étel (vagy … Continue reading

Makákó! No, meg a banánkenyér

Rájöttem, hogy süteményes vagy bármilyen más gasztrotémában íródó blogoknál oda kell figyelni az évszakokra és a szezonális gyümölcsökre, zöldségekre. Tudom. Daaaa! Nem sütögethetek csak úgy összevissza, nem kattintgathatok fotókat vaktában és nem posztolhatom őket hónapokkal később. Ez nem így megy. Hisz, ki találna februárban málnát vagy májusban sütőtököt?! Persze, biztosan elérhetők ezek is mindig; csak … Continue reading

Gyakorlat teszi a mestercukrászt…

Bréking! Kihasználva az ünnepet (utólag is kellemes húsvéti ünnepeket mindenkinek) egész nap képeket szerkesztettem úgyhogy a nyers anyag már megvan az új posztokhoz – csak meg kéne írni őket. Mentségemre legyen mondva szorgalmasan járok a cukrászdába és sokat gyakorolok. Van is mit! Nem beszélve arról, hogy mennyire nagyon kéne már előre haladnom a tankönyv tésztás … Continue reading

Csokis, meg amerikai is, és még csak nem is diétás

Egészen biztosan nem csak velem esik meg, hogy késő este rám tör a nassolhatnék és ilyenkor bármit megadnék valami ropogós, csokis rágcsálnivalóért. Vagy mégis?! Szerintem ilyen mindenkivel megesik legalább egyszer az életében. Ugye? Persze az is lehet, hogy most csak a felbukkanó bűntudatszerű izét szeretném tompítani azzal, ha bűntársakat keresek… Mindegy is, mert a chocolate … Continue reading

Csodatevő Nutellás Brownies

Amikor az USA cserediák évemre készültem, úton-útfélen azt a tanácsot kaptam, hogy mindent ki kell próbáljak és meg kell kóstoljak, hisz sosem tudhatom, hogy mikor tehetem vagy ehetem meg újra a kinti dolgokat. Meg is kóstoltam a chocolate chip cookie-t, az amerikai almás pitét vanília fagyival és persze a brownies-t is…aztán valahogy a kóstolás egész … Continue reading

Miért ne lehetne Valentin napozni?

Az ünnepekben és a különleges alkalmakban az a jó, hogy lehet várni őket. Lehet készülődni, képzelődni és álmodozni a rohanós és sűrű napok között. A piros (vagy rózsaszín) betűs napok bekúsznak a naptárba a hétköznapok közé, színesebbé teszik a naptárunkat,  feltöltenek, örömet okoznak és megadják a lendületet a soron következő kihívásokhoz. Engem így vagy úgy … Continue reading

Müzliszelet – ‘smég mondjam mi?

Az én gyerekkoromból valahogy kimaradt a mályvacukor, sőt mindig is ferdeszemmel néztem ezt a gyanúsan fura állagú valamit. Aztán egyszer csak belebotlottam a S’more-ba (olvasztott mályvacukor ÉS csoki – elvileg két szép keksz közé szendvicselve), és elkezdtem kapizsgálni ennek a nyúlós, folyós édes jelenségnek a mélyebb értelmeit. Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva a külföldi tanulmányaim alatt … Continue reading