Skandináv kalandozás – egyelőre csak fejben…

Itt a tavasz, megállíthatatlanul.

Nem tudom, ki hogy van vele, de én csak pár éve szoktam elpakolni/kicsomagolni a téli/nyári gardróbot, és ez kifejezetten megtanított értékelni egyes darabokat, hisz a szezonok eljövetelével úgy pakolom be a ruhákat a szekrénybe, mintha új darabok lennének. Az elpakolás meg abban segít, hogy egy-egy évek óta jobbra-balra tolt, majd-jó-lesz-még-de-végül-mégsem  darabtól végleg elbúcsúzzak. Ilyenkor több opció van, a kiválogatott darabokkal. Családban körbe adjuk (én kicsi koromban szinte mindent örököltem nagyon unokatesóktól és mindig lelkesen vártam az új “szállítmányt vagy megy egyből a ruhaadományokba. Pár éve egy újabb lépcsőt építettünk be igazi csajos programként: cserebere. Mindenki elhozza a leválogatni szánt darabokat és válogatunk egymás darabjai között. Eddig mindig nagy siker volt, és mindenki elégedetten távozik, miközben még egy jót is traccsolunk csajok.

No tegnap, pont egy ilyen nap volt, amikor átjött pár barátnőm, sütiztünk, traccsoltunk és ruhát próbáltunk. Nem lettem hirtelen divatblogger és nem a streetstyle következő trendjét fogom felvázolni, csak azt akartam bevezetni (szokásos cirkalmas módomon), hogy az egyik Svédországban felnőtt lányka hozott nekünk finom svéd csokit, amire persze rávetettük magunkat, és közben elmerengtünk az itthon (ha jól tudom) csak IKEAban kapható Daim cukorkán és sütin, hogy milyen nagyon jó is az.

Szó szót, ruha ruhát követett, eltelt egy nap, én meg nem tudtam kiverni a fejemből a Daim-ot, mert közben a lányok z esküvői torta maradék karamelljébe is belekóstoltak…reggelre pedig megszületett a saját Daim ihlette sütim ötlete.

Így készült:

200 gramm darált mandula

130 gramm vaj

50 gramm cukor

1 tojássárgája

Összegyúrtam, egy papírral “kibélelt” kerek formába belenyomkodtam a tésztát és egy fél órát pihentettem a hűtőben. 25 perc alatt kisütöttem. No, itt kicsit le kellett volna lassulnom, és hagyni hogy kihűljön a tészta, mert úgy könnyebb bánni vele, de talán így is jó lesz most az egyszer.

Közben a kapott svéd csokiból “kifejtettem” a mogyoró darabokat, és apróra vágva elkevertem a maradék kistálkányi sós karamallel. A masszát rákentem a tésztára, aztán újra betettem a hűtőbe, hogy dermedjen.

A csokit felolvasztottam és a karamell tetejére öntöttem.

Délután megyek a kis cukrásztanoncaim táncbemutatójára, remélem, utána örülni fognak a sütinek.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: