Az élet habos tortája

CUKRÁSZ LETTEM!

El sem hiszem, pedig már a kezemben a ropogós friss bizonyítvány, ami bizonyítja, hogy végigcsináltam és már hivatalosan is garázdálkodhatnék egy igazi nagy konyhaműhelyben. Még emlékszem arra a novemberi délelőttre, amikor a wales-i (nagyiját idézve: Valesz-i) önkéntes kiküldetésben élő barátnőmnek írtam pár sort emailben, hogy mennyire izgat a sütés meg a projektek, amiket elkezdtem vagy épp csak a fejemben járnak, mire válaszként egyetlen linket küldött el nekem egy “ezt kellene csinálnod” tárgy megjelöléssel. A cukrászképzéshez volt a link, és mielőtt észbe kaptam volna, hogy belevágok, nem csak a családom, de a barátaim is teljes mellbedobással támogatták az ötletet, mintha nem csak a gyakorlásból származó süteményáradat járt volna a fejükben, hanem talán láttak is benne(m) fantáziát.

És én ezt szívből köszönöm NEKTEK! Még a blog is ennek az ötletnek köszönhetően született meg, és rengeteg új élményt, barátot és tapasztalatot kaptam az elmúlt egy évben. Már kitámasztott sütőajtónál sütöm a piskótát (és lám megnő), cukorral verem fel a fehérjét (és fényes és sima lesz) és nem ijedek meg egy 20 cm-nél nagyobb kenőkéstől sem.

Köszönet a szüleimnek a támogatásért és bátorításért, Öcsémnek a rendíthetetlen lelkesedésért és menedzselésért, a nagyiméknak a szeretetteli kóstolásokért, a nagy családomnak az érdeklődésért, a barátoknak a szurkolásért, Laci báéknak a sok-sok trükkért és fogásért, a tanároknak az okításért, a kollégáknak az éhező szájakért és mindenkinek, aki drukkolt nekem az utamon.

Néha úgy érzem magam, mint egy filmben, és tudom, hogy jön a happy end.

Mint ezekben ni, ahol cukrászlányok keresik és lelik meg így vagy úgy a boldogságukat és boldogan élnek, míg meg nem halnak….

Koszorúslányok / Bridesmaids

Férjhez mész mert azt mondtam / Because I said so

Ilyen az élet / Life As We Know It

A Szerelem kívánságra (The Bread, My Sweet – Wedding for Bella) (tündéri old school romantikus film egy kis olasz szenvedéllyel és humorral) és a Melegkonyha (Fuera de Carta /Chef’s Special) (minden idők egyik legzseniálisabb vígjátéka, és a “Micselín” nekem már csak Micselín marad…) egy-egy úrról szól, de mindketten szenvedélyesen élnek és halnak a munkájukért a konyhában, és ez nagyon magával ragadó.

És noha egy szakasz lezáródik, bizonyítvánnyal a kezemben dalolhatok a bringámon, bejött az élet és habos a torta, még rengeteget kell és fogok tanulni, mert a java és az új film még csak most kezdődik…

About these ads

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.

Join 255 other followers

%d bloggers like this: